Egyéni vállalkozás szüneteltetése

2017.10.15

A szünetelés menete

A szünetelést webes ügysegéden az egyéni vállalkozó a saját ügyfélkapujával tudja indítani. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét a 2009. évi CXV. törvény (az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről) 18. §-a alapján 2017 január 1-jétől legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. (A korábbi szabályozás alapján két év helyett öt évig tarthatott a vállalkozás szüneteltetése. Azon vállalkozások, akik a korábbi szabályok szerint kezdték a szüneteltetést, még azon szabályozás szerint járhatnak el az évek hosszát illetően.) 

Két év után automatikusan megszüntetésre kerül a vállalkozás.

Szünetelés alatt nem lehet tevékenységet végezni, nem kell járulékot fizetni, viszont ha a vállalkozónak nincs máshol biztosítása, be kell jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék alá.

Szünetelés előtt be kell adni a záró bevallásokat, amiben jelöljük a szünetelés tényét.

Kinek kell jelenteni a szünetelést?

Először a webes ügysegéden kell jelenteni. A bejelentést követő naptól él a szünetelés, érdemes jól megválasztani az időpontját, mert pl. a KATA hatálya alá tartozó vállalkozónál, ha akár egy napot is a KATA alatt folytatja tevékenységét, ki kell fizetni egész hónapra az adót.

Ezután be kell küldeni a helyi önkormányzat felé egy változás bejelentést, hogy a vállalkozás szünetel.

A szünetelést érdemes az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara felé is bejelenteni, azonban csak abban az esetben mentesül az egyéni vállalkozó a kamarai tagdíj megfizetése alól, ha egész évben szünetelteti vállalkozását.

Milyen bevallásokat kell beadni szüneteléskor?

Költségelszámolás esetén be kell adni az 58-as járulékbevallást, jelölni a szünetelést. Ha az egyéni vállalkozó ÁFA fizetésére kötelezett, akkor ebben az adónemben is záró bevallást kell beadni.

30 napon belül ne kell nyújtani a helyi iparűzési adó bevallást.

Éves szja bevallást nem kell beadni szünetelés indításakor, annak határideje tárgyévet követő február 25.

A biztosítás szüneteléséről érdemes beadni egy T1041-est, majd, ha a vállalkozás újraindul, akkor a szünetelés végéről is egyet.

A szünetelés előtt végzett tevékenységre tekintettel a szünetelés alatt befolyt bevétel, igazolt kiadás vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozó költségnek minősül, amit a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásban figyelembe kell vennie.

Abban az esetben, ha a vállalkozás egész évben szünetelteti tevékenységét, a fentiekben említett bevételekre, illetve kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét egész évben szünetelteti, akkor az SZJA bevallást elegendő május 21-ig beadni. Ebben az esetben a vállalkozói tevékenységre tekintettel nem is kötelezett a magánszemély adóbevallást beadni.

Katásnál arra a hónapra kell leadni a T101E nyomtatványt, amikor már nem kell fizetni az adót, utána nem írják elő addig, amíg újra nem indul a vállalkozás. Ezt érdemes ellenőrizni az adófolyószámlán. KATA bevallást nem kell leadni, csak tárgyévet követő február 25-ig.

Ha nincs máshol a vállalkozónak biztosítása, akkor ahhoz, hogy legyen érvényes egészségbiztosítása, be kell jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék alá a T1011-es nyomtatványon.

További teendők:

Az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját.

Abban az esetben, ha nem szünteti meg, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat ugyanis a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.

Tudni kell, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély adóbevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét,
amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé. Ebből következően például a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak:
- amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt,
- a kisvállalkozó kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. átsorolta a tárgyi eszközt és magáncélra használja, vagy eladta),
- a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. eladta a gépet), valamint
- a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén
bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik.(A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő.
Ilyen esetben az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni).

A vállalkozói tevékenység folytatása

A szünetelés után a vállalkozói tevékenység, a bejelentést követő nappal gyakorolható!

Ennek bejelentését a szüneteléshez hasonlóan a webes ügysegéden keresztül lehet megtenni. Ebben a bejelentésben nyilatkozik a vállalkozó arról, hogy továbbra is megfelel a tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek.

Újfent szükséges az iparűzési adóhoz is változás bejelentést beadni, amiben jelzi a vállalkozó, hogy folytatja szüneteltetett tevékenységét. 


Mindemellett tudni kell, hogy bár vannak egyszerűbb adónemek, mindig akadnak olyan kérdések, amelyekhez egy jó könyvelő segítsége aranyat ér. 

Érdemes tehát jól megválasztani a vállalkozónak a könyvelőt, akivel dolgozni kíván, hiszen ez a későbbiekben jelentősen befolyásolhatja vállalkozásának előrehaladását is.